A Parádfürdői Rákóczi fát először 2001-ben láttam. Gigantikus termetével, ráncos "bőrével" egy sokat szenvedett öregembert idézett fel bennem. Látom a megereszkedett szemöldökét, az orrát, a fogatlan szájat. Tudom, sokan értetlenül néznek, mikor ezeket ecsetelem, de én akkor is látom. És volt már, hogy más is.
Mostanra kipreparálták, táblát aggattak rá. A legenda szerint ugyanis hozzá kötötte annak idején Rákóczi a lovát. Jó sokáig tartott, míg évekkel később megtaláltuk Papival. De megérte a keresgélést.
Papírfecnit ismeretlen helyről
BTMO sablonját erősen felismerhetetlenné téve
Nagyon jó ötlet a fák bemutatása. Jó volt olvasni ennek is a történetét. Várom a következőt is. Ja, és az oldal méltó a fához. :) :)
VálaszTörlésSzia! Nagyon szuper a blogod és szerintem nem sokan látnak a fákban ilyen erőt ,és érzelmeket csak rongálják .Nagyon szép az oldalad :-)
VálaszTörlésKöszönöm szépen. :) Majd lesz még. Remélem, egyre jobbak.
VálaszTörlés